In randomly created structures (be they natural or artificial) very often there exist ordered substructures. In this Hungarian language scientific essay we will present some of such structures in graph theory.

Rédei’s theorem: In a digraph obtained by arbitrarily directing the edges of a complete graph with at least two vertices, there is always a directed Hamiltonian path.

Ramsey’s theorem: Let $R(m,k)$ be the smallest natural number for which in every graph with $n$ vertices, where $n\geq R(m,k)$ there is a complete subgraph $K_{m}$ or in its complement a complete subgraph $K_{k}$. $R(m,k)$ always esists for all positive integer $m$ and $n$.

The Erdõs–Szekeres theorem states that: $R(m,k)$ always exists for every $m,k\in\mathbf{N^{*}}$ and

gives an upper bound for it. Exact values for $R(m,k)$ are known only for small values of $m$ and $n$.-

Turán’s theorem: Any simple graph with $n$ vertices that does not contain a complete subgraph with $(k+1)$ vertices may contain at most

edges, where $n=hk+r$, $0\leq r<k.$

De Bruijn graphs: De Bruijn graphs are very regular and harmonious, but they have a lot of directed Hamiltonian cycles, and these are not necessarily in some order. The question is whether there may be a certain number of Hamiltonian cycles among them that have no common arcs.

Conjecture of Johny Bond and Antal Iványi: If $n\geq 2$ and $m\geq 2$, then in the De Bruijn graph $B(n,m)$ there exists $n-1$ arc-independent directed Hamiltonian cycles.

We also formulate a perhaps easier-to-prove version of this conjecture.

Ha alaposan megfigyelünk bármilyen rendezetlen struktúrát, észrevehetjük, hogy valahol, valamilyen módon van benne rend. Ezt a rendet keressük a gráfelméletben!

Rédei tétele

Egy utat Hamilton-útnak nevezünk, ha tartalmazza a gráf összes csúcsát. Egy kör, amelyik tartalmazza a gráf minden csúcsát, Hamilton-kör. Irányított gráfokban irányított Hamilton-útról beszélünk. Rédei László⁴⁴ 4 Rédei László (1900–1980) Kossuth-díjas matematikus, szegedi egyetemi tanár, a magyar absztrakt algebrai iskola megalapozója. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. következõ érdekes eredménye szerint egy véletlenszerûen felépített teljes gráfban létezik bizonyos rendezett alstruktúra.

1. tétel. Egy legalább két csúcsú teljes gráf éleinek tetszõleges irányításával kapott gráfban mindig van irányított Hamilton-út.

Bizonyítás. Tekintsünk a teljes gráfban az élek irányítása után egy leghosszabb $L$ irányított utat (kezdőcsúcsa $a$, végcsúcsa $b$):

Ha ez nem Hamilton-út, akkor létezik egy $r$ csúcs a gráfban, amelyik nincs rajta ezen az uton. Ekkor létezik az $(a,r)$ irányított él (különben, ha az irányítás $(r,a)$ lenne, akkor $L$ nem a leghosszabb irányított út), hasonlóképen létezik az $(r,b)$ él is. Az $L$ út minden csúcsa éllel van összekötve $r$-rel, mivel az eredeti gráf teljes gráf. Mivel nem lehet $L$ minden belső csúcsa $r$ felé irányított éllel öszzekötve $r$-rel, léteznie kell a $(p,r)$ és $(r,q)$ irányított éleknek, de ekkor az $a,\ldots p,r,q,\ldots,b$ irányított út hosszabb mint $L$, ami ellentmondás. Tehát $L$ Hamilton-út. $\Box$

Ebben a tételben az a szép, hogy a teljes gráfot tetszõleges módon irányítva, egy látszólag teljesen rendezetlen gráfot kapunk, de az így kapott gráfban mégis mindig van irányított Hamilton-út.

Ramsey-típusú szélsőérték-feladatok

Bizonyítsuk be, hogy egy legalább hattagú társaságban mindig vannak hárman, akik kölcsönösen ismerik egymást vagy kölcsönösen nem ismerik egymást (az ismeretséget kölcsönösnek tekintjük). Legyenek a gráf csúcsai a társaság emberei. Jelöljük piros éllel, ha két ember ismeri egymást, és kék éllel ha nem. Válasszuk ki az $x_{1}$ csúcsot és az $x_{2}$, $x_{3}$, $x_{4}$, $x_{5}$, $x_{6}$ csúcsokat. Mivel $x_{1}$ öt éllel van összekötve a többi csúccsal, és ezek két színnel vannak kiszínezve, az öt él közül, legalább három azonos színû, például piros. Az ábrán feketével szaggatottan rajzolt él mindegyike lehet akár piros, akár kék.

Ha az $\{x_{2},x_{3}\}$ él piros, akkor a gráfban van piros háromszög ($x_{1},x_{2},x_{3}$). Ugyanez igaz az $\{x_{3},x_{4}\}$ és $\{x_{2},x_{4}\}$ élekre is. Ha viszont ezek egyike sem piros, akkor mindhárom kék (az ábrán szaggatottan), és akkor van a gráfban kék háromszög.

A feladat úgy is megfogalmazható, hogy bármely legalább hat csúcsú gráfban van a komplementerében van háromszög. (A piros élek a gráfban vannak, a kékek a komplementerében.)

A nagyon fiatalon elhunyt Frank Ramsey⁵⁵ 5 Frank P. Ramsey (1903–1930) brit matematikus, filozófus, közgazdász matematikus írta, hogy:

”egy elég nagy rendszerben, mégha rendezetlen is, kell lenni valamilyen rendnek”

Az elõbbi feladat (egy legalább hattagú társaságban mindig vannak hárman, akik kölcsönösen ismerik egymást vagy kölcsönösen nem ismerik egymást) általánosítása Ramsey nevéhez fûződik.

Jelöljük $K_{n}$-nel az $n$-csúcsú teljes gráfot.

Legyen $R(m,k)$ az a legkisebb természetes szám, amelyre egy $n\geq R(m,k)$ csúccsal rendelkező gráfban van $K_{m}$ részgráf vagy a komplementerében van $K_{k}$ részgráf. Extrém gráfoknak nevezzük azokat az $R(m,k)-1$ csúcsú gráfokat, amelyekre ez a tulajdonság nem igaz.

Például: $R(3,3)=6$. Extrémgráf az 5 csúcsú kör. Az alábbi példákban a kék élek a gráfhoz tartoznak, a pirosak a komplementer gráfhoz.

Könnyű bizonyítani, hogy:

Általánosan: $R(m,k)=R(k,m)$.

Be lehet bizonyítani, hogy $R(m,k)$ létezik, minden nullától különbözõ $m$ és $n$ természetes számra.

2. tétel. a) Ha $R(m-1,k)$ és $R(m,k-1)$ létezik, akkor $R(m,k)$ is létezik, és
$R(m,k)\leq R(m-1,k)+R(m,k-1).$
b) Ha $R(m-1,k)=2p$ és $R(m,k-1)=2q$, $p,g\in\mathbf{N^{*}}$, akkor
$R(m,k)<R(m-1,k)+R(m,k-1).$ ahol $\mathbf{N^{*}}$ a pozitív természetes számok halmaza.

Innen következik az Erdõs⁶⁶ 6 Erdõs Pál (1913–1996) világhírû magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki fõleg számelmélettel, kombinatorikával és gráfelmélettel foglalkozott.--Szekeres⁷⁷ 7 Szekeres György (1911–2005) magyar-ausztrál matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki gráfelmélettel, kombinatorikával és számelmélettel foglalkozott.-tétel:

3. tétel $R(m,k)$ létezik tetszőleges $m,k\in\mathbf{N^{*}}$ értékekre, és $$R(m,k)\leq\binom{m+k-2}{m-1}.$$

Néhány ismert érték:

http://mathworld.wolfram.com/RamseyNumber.html

Erdõs Pál bizonyította, hogy

Megoldatlan:

Általánosítás: Legyen $R(k_{1},k_{2},\ldots,k_{n})$ az a legkisebb természetes szám, amelyre igaz, hogy ha egy legalább ennyi csúcsból álló teljes gráf éleit $n$ színnel kiszínezzük, mindig létezik egy olyan $i$ szín ($1\leq i\leq n$), hogy a gráfban van $k_{i}$ csúcsú teljes részgráf, amelynek élei az $i$ színnel vannak kiszínezve.

Erdős Pál bebizonyította, hogy:

Ugyancsak az Erdõs Pál sejtése (amely nincs bizonyítva még), hogy mindig igaz az egyenlőség.

Ismert értékek: $R(3,3)=6$, $R(3,3,3)=17$.

A következõ ábrán a $K_{17}$ gráf éleit három színnel színeztük (piros, kék és zöld). Mivel a színezés nem véletlenszerûen történt (az $i$ és $j$ csúcsokat kék éllel kötöttük össze, ha összegük 3-mal való osztási maradéka 0, piros, ha a maradék 1, és zöld, ha a maradék 2), minden színbõl van háromszög (pl. kék: 3, 9, 15; piros: 5, 11, 17, zöld: 4, 10, 16).

4. tétel. $R(3,4)=9.$

Bizonyítás. Az 2. tételből:

és mivel mindkettõ páros: $R(3,4)<10$.

Be kell bizonyítani, hogy $R(3,4)>8.$

Legyen $H_{3k-1}$ a következő gráf: csúcsai $a_{1},a_{2},\ldots,a_{3k-1}$ egy körön szabályosan elhelyezve, élekkel kötjük össze azokat, amelyeknek távolsága nagyobb, mint a körbe írható szabályos háromszög oldala. Így pl. $a_{1}$ össze van kötve $a_{k+1},\ldots,a_{2k}$ csúcsokkal.

$H_{3k-1}$ nem tartalmaz háromszöget, és legfeljebb $k$ független csúcsa van (pl. $a_{1},a_{2},\ldots a_{k}$), ezért

Ha $k=3$, akkor $R(3,4)\geq 9$. Ezért $R(3,4)=9.$

Tehát $3(k-1)\leq R(3,k)\leq\frac{k(k+1)}{2}.$

A $H_{3k-1}$ gráfokat Andrásfai-gráfoknak nevezzük, mivel Andrásfai Béla⁸⁸ 8 Andrásfai Béla (1931. február 8. –) matematikus, a budapesti Mûszaki Egyetem nyugdíjas docense, az Andrásfai-gráf névadója írta le elõször.

Andrásfai-gráfok $n=1,2,\ldots,9$ értékekre:

Turán-típusú szélsőérték feladatok

Ebben az esetben azt vizsgáljuk meg, hogy ha egy gráfban nincs bizonyos nagyságú teljes gráf, akkor maximálisan hány éle lehet a gráfnak. Itt extrémgráf az a gráf lesz, amely az adott feltételek mellett a legtöbb élt tartalmazza. A következõ eredmény Turán Pál⁹⁹ 9 Turán Pál (1910–1976) matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a számelmélet, a gráfelmélet és a klasszikus analízis területén ért el jelentõs eredményeket. nevéhez fûzõdik.

5. tétel. Bármely $n$ csúcsú egyszerű gráf, amely nem tartalmaz $(k+1)$ csúcsú teljes részgráfot, legfeljebb $$e\leq\frac{1}{2}\left(n^{2}-r^{2}\right)\frac{k-1}{k}+\frac{r(r-1)}{2}$$ élt tartalmazhat, ahol $n=hk+r$, $0\leq r<k.$
Extrémgráf (amelyre fennáll az egyenlőség): $K_{n_{1},n_{2},\ldots,n_{k}}$, ahol $r$ független csúcshalmaz $h+1$ csúcsból áll és $k-r$ független csúcshalmaz $h$ csúcsból áll (Tehát, $n_{1},n_{2},\ldots,n_{k}$ közül $r$ egyenlő $(h+1)$-gyel és $k-r$ egyenlő $h$-val).

Példa.

Vizsgájunk meg az élek maximális számát egy 5 csúcsú gráfban, amelyben nincs háromszög. Ekkor a tétel szerint $k=2$, és mivel $5=2\cdot 2+1$, ezért $h=2,r=1$. Az extrémgráf, amely nem tartalmaz háromszöget és maximélis számú éle van, a következõ (két rajzolatban):

Egy másik példa a következő, ahol a csúcsok száma 7, és a gráfban nincs $K_{4}$. Ekkor $n=7$, $k=3$, és mivel $7=2\cdot 3+1$, akkor $h=2$ és $r=1$.

$n_{1}=3,n_{2}=2,n_{3}=2$, és az extrémgráf $K_{3,2,2}$ (amelyik izomorf $K_{2,3,2}$-vel). Az extrémgráf két rajzolatban:

Példa. $n=13,\ k=4$, $13={\color[rgb]{1,0,0}\textbf{3}}\cdot 4+{\color[rgb]{1,0,0}\textbf{1}}$, tehát $h=3,\ r=1$. Az extrémgráf $K_{4,3,3,3}$:

A Szemerédi-féle regularitási lemma olyan gráfelméleti tétel¹⁰¹⁰ 10 A tétel nevében megmaradt a lemma szó, mivel Szemerédi Endrének annak idején lemmaként volt rá szüksége., amely szintén a rendet keresi a rendezetlenségben, azaz igen nagy véletlenszerû gráfokban talál valamilyen rendezett struktúrát. A lemma szerint minden, kellõen nagy gráf csúcsainak a halmaza felosztható olyan hasonló méretû részhalmazokra, amelyek esetében a részhalmazok közötti élek csaknem véletlenszerûek.

Azt, hogy a rendezetlen nagyméretû struktúrában van rendezett alstruktúra, azt láttuk. Az a kérdés, hogy egy rendezett struktúrában lehet-e rendezetlen alstruktúra. Egészen kisméretú biztos lehet, de nagyméretû lehet-e?

A következõkben a De Bruijn-gráfokról lesz szó, amelyek nem a rendezetlenség, hanem éppen ellenkezõleg a rendezettség, a rend, a harmónia képviselõi.

Szógráf alatt olyan gráfot értünk, amelyben a csúcsok $m$ hosszúságú szók¹¹¹¹ 11 Itt szó alatt egy adott ábécé (jelek véges, nem üres halmaza) egymás mellé helyezett betûibõl képzett füzért értjük. Például, ha az ábécé {$a,b,1,2,3$}, akkor szók lehetnek: $ab$, $aa$, $1ba2$, $221$ stb., irányított él van az $a_{1}a_{2}\ldots a_{m}$ csúcsból a $b_{1}b_{2}\ldots b_{m}$ csúcsba, ha

Ha $V=A^{m}$ (azaz, a csúcsok halmaza az összes $m$ hosszúságú szó), ahol $A=\{a_{1},a_{2},\ldots a_{n}\}$, akkor a gráf neve De Bruijn-gráf, jelölése pedig $B(n,m)$. Például, ha $A=\{0,1\}$, akkor $n=2$, és ha $m=3$, akkor a következõ De Bruijn-gráfot kapjuk:

Ebben a gráfban két irányított Hamilton-kört is találunk. Ezek:

Ha elhagyjuk a vesszõket, az egymás melletti szavakat összecsúsztatjuk (a közös részeket csak egyszer írjuk le), és az utolsó betût is elhagyjuk, akkor ezeket kapjuk: $0001110100$ és $0001011100$, és az így kapott szókat De Bruijn-szóknak nevezzük, és ezek tulajdonképpen De Bruijn-utaknak felelnek meg, de, ha megegyezünk abban, hogy az utolsó betû után mindig $0$ következik, akkor tekinthetjük úgy, hogy De Bruijn-körökrõl van szó.

A $B(n,m)$ De Bruijn-gráfban összesen $\displaystyle\frac{(n!)^{n^{m-1}}}{n^{m}}$ irányított Hamilton-kör van. Ez a szám, ha $n$ és $m$ nõ, igen gyorsan növekszik.

$B(3,2)$-ben a következõ 24 Hamilton-kör van:

0010211220 0020122110 0010221120 0020112210 0011021220 0022012110

0011022120 0022011210 0011202210 0022101120 0011210220 0022120110

0011220210 0022110120 0011221020 0022112010 0012022110 0021011220

0012110220 0021220110 0012202110 0021101220 0012211020 0021122010

A következõ $B(3,2)$ gráfban két irányított Hamilton kört rajzoltunk be, az egyik élei zöldek, a másiké pirosak.

Láthatjuk, hogy a két irányított Hamilton-körnek nincsenek közös élei, az ilyen esetben azt mondjuk, hogy ez két Hamilton-kör élfüggetlen.

Mivel rengeteg Hamilton-kör van, feltevõdik a kérdés, hogy ezek közül hány páronként élfüggetlen Hamilton-kör létezik. Látható, hogy a $B(3,2)$-ben két élfüggetlen Hamilton-kör van. Több nem lehet, mert a $00$, $11$ és $22$ csúcsokból két él fut ki más csúcsokba, egy pedig önmagába, tehát ezeken csak két Hamilton-kör mehet át. Hasonló megfontolás alapján, a $B(n,m)$ gráfban is legfeljebb $n-1$ páronként élfüggetlen Hamilton-kör létezhet. Az a kérdés, hogy van-e ennyi? Johny Bond¹²¹² 12 Johny Bond romániai származású francia matematikus. és Iványi Antal¹³¹³ 13 Iványi Antal (1942–2017) magyar informatikus, egyetemi tanár az ELTE-n. sejtése alapján pontosan ennyi van.

Johny Bond és Iványi Antal sejtése: Ha $n\geq 2$ és $m\geq 2$, akkor a $B(n,m)$ gráfban létezik $n-1$ páronként élfüggetlen irányított Hamilton-kör.

Egyelõre a sejtést nem sikerült bizonyítani, csak annyit, hogy legalább $\displaystyle\frac{n}{2}$ élfüggetlen Hamilton-kör létezik minden $B(n,m)$ gráfban.

Elmondhatjuk, hogy a rendezett De Bruijn-gráfokban a sok-sok rendezetlenül elhelyezkedõ Hamilton-kör között létezik bizonyos számú (a sejtés szerint $n-1$) olyan irányított Hamilton-kör, hogy azok nem tartalmaznak közös éleket.

A $B(5,2)$ gráfban a következõ Hamilton-körök élfüggetlenek:

Meg lehet figyelni, hogy a második Hamilton-kört úgy kaptuk meg az elsõbõl, hogy 1 helyett 2-t, 2 helyett 3-t, 3 helyett 4-et, 4 helyett pedig 1-et írtunk. Hasonlóan képezzük a következõket is mindig az elõzõbõl. Az a kérdés, hogy az így kapott Hamilton-körök mindig élfüggetlen Hamilton kört adnak-e. Könnyû belátni, hogy ez nem igaz mindig, például $B(3,2)$ gráfban 0010211220 és 0020122110 mindegyike Hamilton-körnek felel meg, de van közös élük, például az 122-nek és a 211-nek megfelelõ élek, azaz az 12 és 22, valamint a 21 és 11 csúcsok közöttiek. Az alábbi ábrán pirossal rajzoltuk az egyik, kékkel pedig a másik Hamilton-kör éleit. A szaggatott vonallal rajzoltak pirosak is, meg kékek is.

Az viszont elképzelhetõ, hogy minden esetben vannak ilyen módon képzett független Hamilton-körök. Ha a $B(n,m)$ gráfban adott egy $H_{1}$ Hamilton-kör, képezzük a következõ Hamilton-köröket:

$H_{i}$-t úgy kapjuk meg $H_{i-1}$-bõl ($i=2,3,\ldots,n-1$), hogy elvégezzük a következõ cseréket:

Megfogalmaztam a következõ sejtést.

Sejtés Bármilyen $n>2,m>1$ értékekre a $B(n,m)$ gráfban létezik egy olyan $H_{1}$ Hamilton-kör úgy, hogy a fenti eljárással kapott $H_{2},H_{3},\ldots,H_{n-1}$ Hamilton-körök a $H_{1}$-gyel együtt páronként élfüggetlenek.

Mivel a sejtést csak visszalépéses módszerrel tudom tesztelni, ez csak kis értékekre sikerült eddig, éspedig a következõkre (néhol két megoldást is találtam):

$\begin{array}[]{|c|c|l|}\hline\cr n&m&H_{1}\\ \hline\cr 3&2&0011220210\\ 3&2&0021011220\\ 3&3&00010021011022202012111221200\\ 4&2&00102113230331220\\ 4&2&00102313033211220\\ 4&3&000100210110201202310301311121130221232031323003332133122330322200\\ 4&3&000100210110201202310301311121130223323003132123203330322213312200\\ 5&2&00102112041422430332313440\\ 6&2&0010211204131403325235505154534422430\\ 7&2&00102112041306140315055162252353436442463326545660\\ \hline\cr\end{array}$

Hamilton-kört a $B(n,m)$ gráfban könnyen elõ lehet állítani az ún. Martin-algoritmussal, amely tulajdonképpen De Bruijn-szót generál. Elindulunk $m$ nullával. Legyen $s_{1}s_{2}\cdots s_{k}$ az eddig generált betûsorozat (a legelején $k=m$), ekkor a $(k+1)$-edik pozícióban folytatásként próbálkozunk $(n-1)$-nel (a betûk 0-tól $(n-1)$-ig vannak jelölve). Megvizsgáljuk, hogy ha az elõzõ részben (azaz $s_{1}s_{2}\cdots s_{k}$-ban) nem szerepel már $s_{k-m+2}s_{k-m+3}\cdots s_{k}s_{k+1}$, akkor jó az $(n-1)$, de ha igen, akkor folytatjuk eggyel kisebb értékkel, és így tovább. Ha már nem tudjuk folytatni, az algoritmus befejezõdik, és az eredmény a megfelelõ De Bruijn-szó. Például: $n=3,m=2$-re ezt kapjuk: $0022112010$. (Pl. a 8. pozícióban nem lehet 2, mert elõtte már van 22, de 1 sem lehet, mivel 21 is van, ezért kell 0. Az 11. pozícióba már egyik sem jó, mert a 02, 01 és 00 is szerepel már az elõzõ részben. Ezért az algoritmus véget ér.)

Sajnos ez az algoritmus soha nem generál olyan $H_{1}$ Hamilton-kört, amelyre az elõbbi módszerrel elõállított $H_{2},H_{3},\ldots,H_{n-1}$ Hamilton-körök élfüggetlenek legyenek. De elképzelhetõ, hogy a Martin-algoritmushoz hasonló, de más algoritmus képes erre. Ez egyben bizonyítaná is a második sejtést, amelyet más módszerrel igen nehéz lenne bizonyítani.

A sejtést, hogy a $B(n,m)$ gráfban $n-1$ élfüggetlen Hamiltonion-kör van, a következõ ábrák is sugalmazhatják. Mindegyik gráf úgy néz ki, mint egy virág, amelynek $n-1$ szirma van.

Ha valaki érdeklõdik az írásban foglalt fogalmak és eredmények felõl, sokmindent megtalál a wikipédiában. Ha a magyarban nem, akkor az angolban szinte biztosan.

A következõ könyveket és cikkeket használtam.

1. Andrásfai Béla: Ismerkedés a gráfelmélettel, Tankönyvkiadó, Budapest, 1971.

2. Claude Berge: Théorie des graphes et ses applicatuions, Dunod, Paris, 1967. (románul: Teoria grafurilor s , i applica t , iile ei, Editura Tehnicã, Bucure s , ti, 1969)

3. Johny Bond, Antal Iványi: Modelling of interconnection networks using De Bruijn graphs, in: Third Conference of Program Designer, Ed. A. Iványi, Budapest, 1987, pp. 75–87. https://www.acta.sapientia.ro/PD/Third-conference-of-program-designers.pdf

4. Zoltán Kása: On arc-disjoint Hamiltonian cycles in De Bruijn graphs, https://arxiv.org/abs/1003.1520

5. Kása Zoltán, Anisiu Mira-Cristiana: Szavak bonyolultsága, in: Iványi Antal (szerk.): Informatikai algoritmusok III., Budapest, mondAt Kiadó, 2013, pp. 1697?1739., ISBN 9789638759689 (angolul: https://www.researchgate.net/publication/274735246_Complexity_of_words)

6. Yaw-Ling Lin, Charles Ward, Bharat Jain, Steven Skiena: Constructing Orthogonal de Bruijn Sequences, in Algorithms and Data Structures, Lecture Notes in Computer Science, 2011, Volume 6844/2011, pp. 595–606.

7. Ioan Tomescu: Introducere în combinatoricã, Editura Tehnicã, Bucure s , ti, 1972 (magyarul: Kombinatorika és alkalmazása, Budapest, 1978, fordította Maurer Gyula).

2021. december 2.

A gráf csúcsokból (szögpontokból, pontokból) és élekbõl áll. Egy él két csúcsot köt össze egyenes szakasszal vagy görbe vonallal. A csúcsokat meg szoktuk jelölni, hogy könnyen tudjunk hivatkozni rájuk. Ha az éleknek van irányításuk, akkor irányított gráfokról beszélünk. A bal oldali ábra egy (nem irányított) gráf (csúcsai 1, 2, 3, 4, 5), míg a jobb oldali irányított gráf (csúcsai $v_{1},v_{2},v_{3},v_{4}$). Az élek jelölése például: $\{3,4\}$ vagy $(v_{3},v_{4})$ (itt számít asorrend, ezért van egyszerû zárójel).

A következõ példákon illusztráljuk a séta, út és kör fogalmát. A séta egymásutáni élek olyan sorozata, amelyben a csúcsok és élek is ismétlõdhetnek is. Példa sétára: $\{v_{6},v_{7}\},\{v_{7},v_{3}\},\{v_{3},v_{1}\},\{v_{1},v_{2}\},\{v_{2},v_{3}\},\{v_{3},v_{4}\}$, azaz röviden: $v_{6},v_{7},v_{3},v_{1},v_{2},v_{3},v_{4}$ (az ábrán pirossal jelölve). Az út olyan sajátos séta, amelyben nem ismétlõdhetnek a csúcsok (és akkor nyilván az élek sem). Példa útra: $v_{6},v_{1},v_{5},v_{4}$ (az ábrán kékkel jelölve). A kör olyan általánosított út, amelyben a kezdõ- és a végcsúcsok azonosak. Példa: $v_{1},v_{3},v_{2},v_{1}$. Ezek a fogalmak kiterjeszthetõk az irányított gráfokra is. Ekkor az élek csak az ugyanolyan irány szerint kapcsolódhatnak. Például a $(v_{2},v_{4})$, $(v_{3},v_{4})$ nem irányított út.

Ha egy $n$-csúcsú gráfban bármelyik két csúcs össze van kötve éllel, akkor azt a gráfot teljes gráfnak nevezzük, és $K_{n}$-nel jelöljük. A $K_{1}$ egyetlen csúcsból áll, míg a $K_{2}$ két csúcsból és egy élbõl. Néhány példa teljes gráfokra:

Elképzelhetõ olyan gráf is amelyben van hurokél (amelynek azonosak a végpontjai) és többszörös él (két csúcsot több él köt össze). Ha egy gráf nem ilyen, akkor egyszerû gráfnak hívjuk.